A Tanac-nál az évadok mindig szeptemberben kezdődnek, az iskolakezdéshez igazodva. Még a kezdés előtt két héttel végre volt egy nagy sikerű tánctábor a gyerekeknek Orfűn. A sporttábor ideális hely volt a tánctanulásra és a kikapcsolódásra is (strandolás, sárkányhajózás, kirándulás, kenyérsütés, kézműves foglalkozások, sportversenyek). Erős volt a remény, hogy a gyerekek az élményt tovább viszik az iskolai hétköznapokba, és így is történt. A Horvát Iskolában már három csoportot kellett alakítani, a mintegy 60 gyerekből.
A szeptember elhozta a 20. Nemzetközi Horvát Fesztivált is (Isten hozott, kedves vendég/Dobro došli naši mili gosti). Ez alkalommal a fesztivál három napos volt, és Pécshez Siklós, Szalánta és Dusnok csatlakozott, mint helyszín. Felejthetetlen volt a 200 szereplő közös éneke a pécsi est kezdetén: Dobar večer, dobri ljudi… Ezt az éneket a Szávai több mint 30 éve hallotta először a Lado videokazettájáról. Egy kör ismét bezárult.
A próbák, ha döcögve is, elindultak. Egyelőre még mindig a fiúk alacsony száma a probléma. Sztanics Balázsnak még augusztusban gyermeke született, munkahelyi elfoglaltságára és egyebekre hivatkozott és egyelőre nem tért vissza az együtteshez. A próbák és az egész együttes vezetése a Szávaira maradt. Ő ekkor 64 éves…
Október elején egy amerikai/hong-kong-i csapat érkezett Pécsre, régi barátok (Batyu és Stefi) irányításával, tánctanulás céljából. A három nap igen zsúfolt lett, de a Tanac fő emberei és zenészei becsülettel helytálltak és a vendégek rengeteg élménnyel, tánccal és zenével tértek haza.
Aztán elkezdődött az új naptári év (2018), új reményekkel. Bár a fellépő együttes létszáma jelentősen nem változott, mégis örömteli és bizakodásra okot adó volt, hogy több fiú táncos visszatért az együttesbe. Így már nyugodtabban lehetett tervezni, fellépéseket vállalni és meghívásokban szerencsére nem volt hiány. Felsőszentiván, Dusnok, Kátoly, Beremend – mind új erőt, élményt és hitet adott, hogy érdemes csinálni.
Ezeken a fellépéseken már részben új zenekar kísérte a Tanac-ot: a vezető maradt Pozsgai Gergely (tambura, szamica), a tagok: Bischof Dávid (bőgő), Pávkovics István (basszprím, harmonika), Bosnyák Mirkó (tamburabrács), Taragyia Tomiszláv (tambura), Szabó Ádám (basszprím), Sáfár Márkó (bőgő, harmonika), Nikolics István (basszprím) voltak. Később csatlakozott hozzájuk régi, tapasztalt zenészként Horváth Zsombor (hegedű, szamica) is.
Bár kezdetben a Szávai nem volt optimista, elkezdődtek a 30 éves jubileumi műsor próbái is, mégpedig nagy létszámmal és lelkesedéssel. Óriási erőt adott, amikor 60 ember egy körben táncolt és énekelt… A fellépések naptára is egyre jobban telt. Meghívást kaptak az új eszéki folklórfesztiválra és 30 év óta először, a zágrábi Smotra Folklorá-ra. Az év vége is sűrűnek ígérkezett: a jubileumi műsor mellett több pécsi fellépés és a „Fölszállott a páva” televíziós verseny új évada is erre az időszakra esett. Márciusban tehát bizakodva néztek a jövőbe.
