Szeptemberben már maguk mögött tudták az eszéki és a zágrábi fesztiválokat. Mindkettő kiemelkedő alkalom volt, az első a legjobb horvátországi együttesekkel, a másik pedig világfesztivál, minden ezzel járó körítéssel. Az 52. Smotra folklora a migrációról szólt és az évszázadok során a horvát népcsoportoknak kijutott a vándorlásból. A fesztivál igazgatója egyszerűen a fesztivál legjobb együttesének nevezte a Tanac-ot…
Sikeres volt az újbóli orfűi gyerek tánctábor, kivéve a Szávait, aki három nap után lerobbant, így a többi lelkes tanár és segítő vitte a nagylétszámú csapatot a tábor végéig (Bosnyák Mirjana, Stivics Ramóna, Szemelyácz Judit, Istókovics Miklós, Takács Róbert).
A 30 éves jubileumi műsorra már februárban elkezdődött a felkészülés (havonta egy próbával, mínusz nyári szünet). Nagyon sokan jöttek, táncosok-zenészek, többen, mint a 25 éves műsorok esetében. Ahogy közeledett a nagy nap (11/24 Pécsi Nemzeti Színház) egyre sűrűsödtek a próbák és a feladatok is. Hála a Csoóri Sándor Alap támogatásának, az együttes ruhatára hatalmasat fejlődött. Végre megújult a bunyevác viselet, mind a fiúk, mind a lányok új viseletet kaptak (bunyevác műhelyből). A szlavóniai viseletek is jelentősen bővültek, most már akár 8 fiú és 16 lány is ki tud állni táncolni. Készültek még bocskorok, csizmák, karaktercipők, kalapok, alsószoknyák, sapkák és fiú ingek (utóbbiakra már nagy szükség volt). A műsorra mindez persze nem volt még elég, jelentős segítségeket kaptak Slavonski Brod-ból, Mohácsról, Deszkről és Velika Goricá-ból.
Eljött a november és ez lett az év legzsúfoltabb hónapja. 17-én a Horvát Nap a Kodály Központban, ahol több baranyai együttes munkáját kellett összehangolni (Farsangtól Karácsonyig Baranyában volt a műsor címe). 24-én a két ünnepi műsor (16:00 és 20:00 órakor, 200 szereplővel). A két műsort összesen néhány ember híján ezer néző látta.
