KUKUNJEŠĆE
1925 körül Pogányban már táncolják a Kukunješće-t, amely ma már az egyik legismertebb és legkedveltebb baranyai tánc, sőt a Bácskában helyenként a magyarok is ismerik. Eltérően a régi bosnyák táncoktól, lépése jobb lábbal, jobbra indul. Férfiak, nők táncolják, leeresztett kézzel összefogva, nyitott körben. Lendületes, futó lépésekkel mozog, de az eredeti motívumok már a rezgőkhöz közelálló (vagy rezgő) lépésekké alakultak át (12.1), sőt van olyan motívum, ahol a bal láb kezdi a jobbra indulást (12.2). A táncolást esztamra (kontra) járt kopogók díszíthetik, ill. az eredeti szerbiai motívumokra hasonlító keresztezők.
Baranyában többféle dallammal is játsszák a zenekarok; ezek egyike indulószerű bevezetővel kezdődik (a Pest környéki szerbek Kukunješće-dallamát errefelé nem ismerik). Ezek a dallamok kevés hasonlóságot mutatnak a ma Szerbia-szerte ismert Kukunješće-dallamokkal. Nem énekeltek a táncban, kivéve egy csujjogatás-szerű versszakot:
| Alaj igram, alaj znam, Kukunješće da igram, Sitnu, malenu, Ne uzimaj za ženu. |
De táncolok, de tudom, A Kukunješće-t táncolom, Aprót, kicsikét, Feleségül ne vegyél. |
A mai Szerbia területén a tánc általánosan elterjedt Kokonješte vagy Kukunješ néven. Tánc stílusa azonban jelentősen más, a szintén közismert Moravac-hoz áll közel.
A Kukunješće kiváló példa a kárpát-medencei népek egymásra hatására. Maga a táncnév a románból ered (legénykét jelent), szerb közvetítéssel került Baranyába, ahol a mohácsi cigány zenészek a bosnyákoknak, sokacoknak (akik horvátok) játsszák.
ZENE
VIDEO
