DRMAVICA

Drmavica[1] néven több, néha hasonló táncot fog össze a népi emlékezet. Az elnevezés a bosnyák táncok egyik lényeges elemére, a rezgőre (drma) utal.

Po jedan put drmavica[2] néven a Todore-t említik, mivel a táncban egy, ismétlődő rezgés van. Po dva put drmavica[3]-ként szerepel a Na dvi strane kolo, de a Kabanica is (előbbinél a kettes szám a balra indított rezgő lépések számát, utóbbinál a lépésegység végén lévő két „zökkenőt”, térdhajlítást jelenti). Po tri put drmavica[4] a másik neve a Marice kolo-nak, Po pet put drmavica[5] pedig a Kabanica-nak (a hármas és ötös szám a tánclépések számával áll egyenes arányban). Kratka drmavica[6] ill. Dugačka drmavica[7] néven egyaránt említik a Marice-t, a Kabanica-t és a Trojanac-ot is. A népi számolásmód néha egész különlegeset is produkál; a Kabanica-t Po sedamput drma­­­­vicá[8]-nak is nevezi, mert bár 12 taktusból áll, ezt a 12-t úgy számolják ki, hogy a számnevekben a 7-ig jutnak el: je-dan-dva-tri-čet-ri-pet-šest (nyolcad értékek)-se-dam (negyed értékek).

Táncszerkezet, lépések és a kapcsolódó dallamok szempontjából két Drmavica típust látunk fontosnak elkülöníteni: a Marice kolo-t és a Kabanica-t. Mindkettő zárt körben, vegye­sen férfiak és nők által, Kolo összefogással, csak balra vagy szimmetrikusan balra-jobbra járt tánc. Mindkettőhöz sok versszaknyi ének kapcsolódik; a Marice és Kabanica elnevezés is a szövegre utal (Oj, curice, Marice...[9]; ill. Kabanica od seksera haj, haj...[10]).

A Marice kolo (Po tri put drmavica) motívumait (6.1, 6.2) a telitalpon járt, aprózó, haladó lépések és az intenzív, de mégis apró, kemény rezgések, talajra érkezések jellemzik. Ugyanezek a stílusjegyek elmondhatók a hosszabb motívumokat (6.3, 6.4) tartalmazó Kabanica-ról (Dugačka drmavica). A bosnyákokhoz legközelebb álló (lakóhely, népviselet, táncok, énekek, szokások szerint) falusi sokacok a Marice kolo-t bosnyák táncnak tartják (kupusarsko), míg a Kabanica-t sajátjukként ismerik. Más faluban élő bosnyákok pécsudvardi táncként emlegetik (udvarski ples), a Na dvi strane kolo-val együtt.

Pécsudvard megérdemel egy kis kitérőt. Az 50-es években és a 60-as évek első felében itt lakott Stipan Pavković Patak, a bosnyákok kiemelkedő zenésze, a virtuóz hegedűs. Zenekarával ismert volt egész Baranyában, de leginkább a bosnyák falvak tartották magukénak rendkívül egyéni zenéjét. Működésének ideje alatt Pécsudvard (Udvar) a környező bosnyák falvak zenei és táncízlését irányító, divatot teremtő központ lett. Patak jó táncos is volt és mivel zenekarával sok helyen megfordult (pl. a Bácskában) több táncot általa ismertek meg a bosnyákok.

A Marice kolo zenei párhuzamait könnyű felfedezni a Dráva mentén és Szlavóniában (Dorata). Hasonló dallama van Közép-Boszniában az Ime moje nevű táncnak, ami azért érdekes, mert lehet, hogy már az őshazában is ismert dallamról van szó.

Kabanica típusú tánc a Dráva menti sokacoknál a Sitne bole. Ennek dallama része Patak Drmavica dallamának. Pogányban pedig így énekeltek a lányok: Mužikaj nam sitne bole racke, da igraju curice poganske! [11]A két tánc (Sitne bole, Kabanica) rokonsága nyilvánvaló (közös eredet vagy egyikből a másik kialakulása, esetleg visszahatás).

[1] Rezgős
[2] Egyes rezgős
[3] Kettes rezgős
[4] Hármas rezgős
[5] Ötös rezgős
[6] Rövid rezgős
[7] Hosszú rezgős
[8] Hetes rezgős
[9] Hej, te kislány, Marica...
[10] A cifraszűr, hej, hej...
[11] Muzsikáld nekünk a Sitne bole-t, hadd táncoljanak a pogányi lányok!

ZENE

VIDEO

 thumb 06 Drmavica3.png   thumb 06a Marice.png   thumb 06b Kabanica 2.png

 thumb Marice.jpg   thumb Kabanica.jpg