KUKUNJEŠĆE

1925 körül Pogányban már táncolják a Kukunješće-t, amely ma már az egyik legismertebb és legkedveltebb baranyai tánc, sőt a Bácskában helyenként a magyarok is ismerik. Eltérően a régi bosnyák táncoktól, lépése jobb lábbal, jobbra indul. Férfiak, nők táncolják, leeresztett kézzel összefogva, nyitott körben. Lendületes, futó lépésekkel mozog, de az eredeti motívumok már a rezgőkhöz közelálló (vagy rezgő) lépésekké alakultak át (12.1), sőt van olyan motívum, ahol a bal láb kezdi a jobbra indulást (12.2). A táncolást esztamra (kontra) járt kopogók díszíthetik, ill. az eredeti szerbiai motívumokra hasonlító keresztezők.

Baranyában többféle dallammal is játsszák a zenekarok; ezek egyike indulószerű be­vezetővel kezdődik (a Pest környéki szerbek Kukunješće-dallamát errefelé nem ismerik). Ezek a dallamok kevés hasonlóságot mutatnak a ma Szerbia-szerte ismert Kukunješće-dallamokkal. Nem énekeltek a táncban, kivéve egy csujjogatás-szerű versszakot:

Alaj igram, alaj znam, 
Kukunješće da igram,
Sitnu, malenu, 
Ne uzimaj za ženu.
De táncolok, de tudom,
A Kukunješće-t táncolom,
Aprót, kicsikét,
Feleségül ne vegyél.

A mai Szerbia területén a tánc általánosan elterjedt Kokonješte vagy Kukunješ néven. Tánc stílusa azonban jelentősen más, a szintén közismert Moravac-hoz áll közel.

A Kukunješće kiváló példa a kárpát-medencei népek egymásra hatására. Maga a táncnév a románból ered (legénykét jelent), szerb közvetítéssel került Baranyába, ahol a mohácsi cigány zenészek a bosnyákoknak, sokacoknak (akik horvátok) játsszák.

ZENE

VIDEO

 thumb 12 Kukunjesce.png   thumb Kukunjesce.jpg